Egy tanszéki gyakornok verse szerelméhezSzeretlek
mint a munkások szeretik a munkabért Kívánlak mint tőkések áhítoznak a profitért Kellesz nekem mint munkásnak a jó technikai felszereltség Gyere hozzám ne növeljük az álló és forgóalap igényt Lelked mint a tervszerű arányos fejlődés hasonmása Tested akár a mezőgazdasági és ipari termelés aránya Szerelmünk borús napjai eltűnnek mint ahogy rothad és halódik a kapitalizmus Már nem sírsz látod minden viszonyban változik a mechanizmus Boldogan nevetsz, mint eleven munka ragyog a produktív szférában Átölelsz így egyesülnek a világ proletárjai az alkotó munkában |
|