A diákhumor első gyűjteménye, a GŐZGAZDÁSZ, az egyetem 25 éves évfordulóján, 1973-ban jelent meg. Aki tud számolni, kiszámíthatja, hogy most, 1996-ban éppen 75 éves az egyetem, igaz, az időszámítás kezdete máshová esik. Tehát ez a második gyűjtemény 1996-ból, az elsőnek több mint húsz évvel későbbi bővített felújítása. Bár akkor elkészült egy webes változata is, annak felújítása újabb húsz évet váratott magára. Az már mennyi is? Apropó időszámítás... Egy orvos, egy mérnök és egy közgazdász vitatkozik, melyikük szakmája a legősibb. Természetesen az enyém – mondja az orvos –, hiszen Ádám oldalbordájának operációja már orvosi műtét volt. Igen ám – mondja a mérnök –, előbb azonban meg kellett teremteni a világot az őskáoszból. A közgazdász halkan közbeszól: – ... és mit gondolnak, uraim, ki csinálta a káoszt? 
••• és a közgazdász azóta is rendületlenül működik. Gondoljunk csak a bibliai József jövendölésére a hét kövér — hét szűk esztendőről. Mi ez, hanem korának népgazdaság tervezése. Vagy amikor Jézus kiűzé a kufárokat a templomból, arra se találhatunk más magyarázatot, minthogy a keresztény vallás a kezdeti időkben szintén megpróbálkozott az áru és pénzviszonyok bizonyos fokú visszaszorításával. Salamon király feleségeinek és gyermekeinek nyilvántartása fejlett demográfiai és statisztikai módszerek nélkül elképzelhetetlen lett volna, és bizonyára Konstantin császár is előbb kiszámoltatta a bizánci császárság gazdaságtalan voltát, mielőtt beolvadt a mozlim világbirodalomba. Vajh mi lett volna a sorsuk, ha a korabeli ipargazdaságtan szakemberek más végeredményt hoznak ki. A közgazdasági kifejezések használata egyidős a szakmával, már az őskáoszt is világgazdaságnak nevezték. Az úr a hetedik napon megteremté az embert és azóta ismerjük a félkésztermék fogalmát. Midőn derék cromagnoni ősünk egy mamutot megpillantva eképp kiáltott fel — ezt csak holnap ütöm agyon — máris a fogyasztás és a felhalmozás arányait alakította ki. A szűk keresztmetszet jelentőségét elsőnek Leonidász ismerte fel, mikor a thermopülai szorosban háromszázadmagával sikerült megállítania a mérhetetlen perzsa sereget. A római Circus Maximusban már álló és forgóeszköznyilvántartást vezettek, az oroszlánok bizonyára az állóeszköz, a keresztények pedig a forgóeszköz rovatban szerepeltek. Az autarchia kínai találmány, tanúság rá a Nagy Fal. Midőn Attilát eltemették és a rabszolgákat leölték, tulajdonképpen élő munkásból csináltak holt munkást. E kifejezésekről azonban úgy látszik az idők folyamán lekopott az s betű. Árpád apánk és Szvatopluk bizonyára az egyenértékű csereelvének alapján kötötték híres szerződésüket, bár szívük mélyén mindketten érezték, hogy becsapták a másikat. Árpád tudta, hogy a ló sánta, de Szvatopluk is tisztában volt vele, hogy ez milyen nyersanyagszegény és huzatos ország. Lehel és Bulcsu csapatai még önálló export-import joggal rendelkező törzsek voltak, de Szent István hamar rájött, hogy ez így nem mehet tovább, nyugati licencet vásárolt és meghonosította a kereszténységet. Szent István a reklám erejével is tisztában volt és igen hatásos reklámnak bizonyult a kereszténység terjesztésében, amikor a lázadó Koppány testét egyenlő darabokban felszögeztette az esztergomi, veszprémi, győri és kolozsvári városkapukra. Déva várát lelkesen építette a tizenkét kőműves, de ami felépült estére, leomlott reggelre. Azóta van annyi bajunk a befejezetlen beruházásokkal. De máris benne járunk a derűs vidám középkorban, hamarosan megkezdődik az egyszerű árutermelés, hogy majdan átadhassa helyét utódjának a derék kapitalizmusnak. Erről aztán később kiderült, hogy nem is olyan derék így lassan de biztosan lekényszerül a világ forgószínpadáról. A szocialista világrend végre elhozza a kánaánt a közgazdászok számára. Itt aztán kedvükre kiszórakozhatják magukat- Ahhoz azonban, hogy valaki közgazdász lehessen előbb át kell esnie az ún. közgazdászképzésen. Magyarországon ez pontosan huszonöt éve a Nagycsarnok tőszomszédságában, a volt Vámház épületében történik. Hogy hogyan ? Ehhez kedves olvasó, el kell olvasnod az egész könyvet. Farkasházy Tivadar, (a Gőzgazdász Szerkesztője) A diákhumornak a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen hagyománya van. Kiapadhatatlanságát tükrözi az egyetemi újság és a bálok közkedvelt »Közgazdász Kabaré «-ja. Lapunk a Közgazdász — melynek utolsó oldalát minden megjelenés alkalmával megtölti a humor - ennek folytán tárháza immár több, mint két évtizede azoknak az írásoknak, amelyek az egyetemi élet minden vonását a diák alkotta görbe tükörben mutatják be az olvasónak. Egyetemünk fennállásának 25. évfordulója alkalmából a Közgazdász szerkesztősége ezekből az írásokból gyűjtötte össze a legjobbakat, hogy egy kötetre-valóval mi is gazdagítsuk a diákhumor könyvtárát. Az építészek »Megfagyott muzsikusa«, a mérnökök »Vicinális dugóhúzója«, és a miskolciak »Húzótüskéje« után megszületett a »Gőzgazdász «, melyet szeretettel ajánlunk valamennyi jelenlegi és volt hallgatónknak. Farkasinszky Tiborné a Közgazdász szerkesztője |
Használati javaslatMivel a Sánta Kamatláb nem ortopédiai szakkönyv, az orvosképzésben, illetve továbbképzésben tananyagként csak kivételes esetekben használható, állandó közgázos felügyelet mellett.
Kifejezetten ajánlott viszont mindenkinek, aki a közgazdasági egyetemi körökben az elmúlt hetvenöt évben elkövetett derűs (humoros, vidám, tréfás, szellemes stb. - a nem talált törlendő) írások és rajzok iránt, mint volt, jelenlegi vagy leendő közgazdász érdeklődik. A termék természetesen eredményesen fogyasztható a felsoroltak családtagjai, ismerősei, az ismerősök családtagjai és azok ismerősei, továbbá ezek családtagjainak ismerősei és mások által is. A Sánta Kamatláb abszolút biotermék, amelyet természetes anyagokból, műtrágya alkalmazása nélkül állítottunk össze. Tartalmazza mindazon anyagokat, amelyeket a szerkesztő szorgos kutatómunkája során fellelt, illetve az írástudókból gyengéd bulldogként kipréselt. Magában foglalja a Gőzgazdász pompás gyűjteményének jelentékeny részét, a szerkesztők szíves engedelmével, amiért a jelen kötet összeállítója ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja. A legjelentősebb gyűjtőterület természetesen az Egyetem nem kellően értékelt lapja, a Közgazdász volt, ami azt garantálja, hogy kötetünk anyagát az élet - nem mindig tiszta és egészséges, de mindig - valóságos és természetes forrásából merítettük. A kötet legfrissebb anyagát a Kérek egy sztorit! című fejezet képviseli. Ez a rész hűtés nélkül is eláll. (A többi részek is korlátlan ideig egészségkárosodás nélkül fogyaszthatók, mivel az elmúlt évtizedek tartósítószer nélkül konzerválták őket.) Létrejöttének folyamatát a nyilvánosság, a demokrácia és a személyiségi jogok tiszteletben tartása jellemzi. A nyilvánosságot ezúttal is a Közgazdász nyújtotta, amely helyet adott az Egyetem hallgatóihoz és tanáraihoz intézett kiáltványnak, amelyben e sorok írója drámai hangon könyörgött anyagért. Kötelességünknek érezzük, hogy a nyilvánosság erejének kutatásához a magunk szerény módján - egy adattal - mi is hozzájáruljunk. Felhívásunk közvetlen eredményeképpen a kezeinkhez eljuttatott anekdoták száma a hallgatóság esetében egyenlő a nullával. A tanerők esetében a hatás nem jelentkezett ilyen kristálytisztán, mivel nekik emellett névre szóló levelet is küldtünk. Valószínű, hogy a tanári, dolgozói közreműködés inkább ennek köszönhető. A demokratizmus azáltal érvényesült, hogy minden humorosnak szánt írást közlünk szerzőjének nemzeti, vallási stb. hovatartozásának, bőrszínének és rangjának figyelembe vétele nélkül. A személyiségi jogok tiszteletben tartását pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a szerkesztő egyetlen olyan esetben sem alkalmazott fizikai erőszakot, amikor teljesítetlen igáretet tett egyénnel találkozott. Az egyes írások és rajzok születésének időpontjáról talán érdemes a következőket tudni. Az IÁ című lap 1922-23-ban jelent meg. A Gőzgazdász 1973-ban készült. A Kérek egy sztorit történeteit 1995-ben vetették papírra vagy mondták magnóra a szerzők, kivéve azokat, amelyeket a Gőzgazdászból vettünk át. A kötet egyéb írásai és rajzai az 1948 és 1990 közötti időből származnak. Termékünk csak orvosi rendelvény nélkül fogyasztható, tetszés szerinti adagolásban. Fogyasztása, a kísérletben önként (?! - a számítógép megjegyzése) résztvevő szerkesztőn és kiadói, illetve nyomdai dolgozókon szerzett tapasztalatok szerint, bármely adagolásban teljesen veszélytelen. U.i. Még ma gondoskodjon tartalék-példányról, mert megeshet, hogy rongyosra olvasott könyve helyett akkor már nem kap másikat! Szigeti Endre (a Sánta kamatláb szerkesztője) Internetes változatunk azoknak is tud "újat" mutatni, akik csak a Gőzgazdászt, vagy csak a Sánta kamatlábat ismerték eddig. Ugyanis mindkettőt szinte teljes terjedelmében föltettem ezekre az oldalakra. Ami nem került föl, az néhány fotó a Gőzgazdászból, amelyek már a könyvben is túl sötétek voltak, és még Photoshop-pal sem tudtam fogyasztható állapotba hozni.
Halász Géza (www.zu.hu) |
