A leghangulatosabb előadásokat a jogászok tartották
Dr. Fülei Szántó Endre
Magánjog (1949/50)
Idősebb professzor volt. Lassan, tagoltan, sajátos hangsúlyokkal, jól jegyzetelhetően beszélt.
„Figyelj gyermek, a hátsó régiókban* is érdekes a téma. Úgy hallom, hogy a MEFESZ-úrak** ott hátul zsugáznak. Ez kérem helytelen."
„... A Duna-parton sétáltam egyszer, s láttam, amint a méh-család a fa ágára rakódik. Ágaskodott bennem a jogérzék, vajon kinek a tulajdonát képezi?"
„... Nehogy azt gondolják a hölgyek és urak, ha valaki szeretője fülébe bülbül szavakkal szépeket mond, hogy annak jogi alapja van. Nincs! De az eljegyzés jogtényének beállta után a vőlegény ha visszalép, úgy a menyasszonyt állagának sérelme nélkül jogbirtokába visszaszolgáltatni köteles."
Dr. Szamel Lajos
Közigazgatási jog (1949/50)
Akkor még adjunktus volt és beugrott néha-néha előadásokat tartani a professzor akadályoztatása idején.
„... A községi jegyző addig maradhat állásban, míg idegen halott temetésén fel nem röhög, vagy lakodalomban ezüstkanalat nem lop – vagyis élete végéig."
Felfogások a statisztika tudományról
Dr. Theisz Ede
Általános statisztika (1949-50)
Modern statisztikát tanított. Nagy viták folytak akkor a statisztika tárgyáról és oktatásáról Egyetemünkön. Sajnos, e viták végeredményeként távoznia kellett a Jogi Karra.
„A statisztika kérem a kvantitatív relációk logikája... Azért a számokkal vigyázni kell. Még a '30-as években egyik amerikai egyetem évkönyvében az jelent meg, hogy a hallgatónők 30%-a tanársegédhez ment feleségül az elmúlt tanévben. Később kiderült, hogy a szóban forgó fakultáson 3 nő tanult és egy valóban tanársegédhez ment férjhez."
Péter György
Gazdaságstatisztika (1950-51)
Egy időben a KSH elnöke is volt. A hazai reform-közgazdasági gondolkodás egyik elindítója.
„... A statisztikához a négy alapművelet is elegendő. Sőt, néha sok is!"
Berei Andor
Népgazdaság tervezése (1950-51)
Kalandos élete volt. Pl. ejtőernyővel ledobták ellenséges területre és utána tériszonya lett. Őszinte hangvételű önéletrajzi írását ma is szívesen elolvasnám, de ilyet sohasem írt meg. Mindig részletes vázlatról beszélt, s azt közben szorosan a szeme előtt tartotta (ha felnézett az évfolyamra, tériszonya miatt megszédült és az asztalba kellett kapaszkodnia). A nemzetközi eszmeáramlatokba ágyazva tartotta előadásait, analitikusan körüljárva a témákat, részletesen ismertetve és elemezve a különböző országok terveinek számszerű előirányzatait, amelyeket vizsgán számon is kért, de kissé unalmasan beszélt.
„... A terv számok nélkül olyan, mint az emberi test csontváz nélkül."
Mindig félórás késéssel érkezett (úgy véltük, hogy mint külügyminiszterhelyettes újabb tiltakozó jegyzéket vitt a Jugoszláv Követségre), és félórával tovább beszélt. Így a menzások ebédje sokáig veszélyben forgott. Egy alakalommal azonban meglepő élénkséggel, szellemesen tartotta előadását. Óra után docensének bevallotta, hogy tévedésből egy másutt, estére meghirdetett, más témájú előadás vázlatát hozta el. S hogy ne legyen feltűnő, azt is folyamatosan lapozgatta, de valójában vázlat nélkül, szabadon beszélt.
Dr. Szabó Kálmán egyetemi tanár
Politikai gazdaságtan
Már egyetemi hallgató korában kiemelkedett társai közül az elméleti kérdések iránti fogékonyságával. De mondanivalóját néha kissé komplikáltan adta elő.
Mint az Egyetem rektora, mélyreható oktatási reform-folyamatokat indított el. Elkezdte a közgazdaságtudományi és egyetemi tradíciók ápolását szobrok felállításával és a korábbi rektorok képeinek a tanácsteremben való kifüggesztésével. Komolyan hitt az egyetemi demokrácia fontosságában. Ennek keretében – valószínűleg –, régi NÉKOSZ emlékei alapján is – kezdeményezte egy szabadelvű, elméleti viták iránt fogékony szakkollégium (Rajk László kollégium) létrehivását. Az ő nevéhez fűződik az egyetemi hallgatók egyetemi tanácsba való bekerülése is. Ez utóbbit illetően a kisördög azonban őt is megviccelte. Miután egy napirendi pont után négyszer kifejtette véleményét, újabb és újabb érvekkel gazdagítva mondanivalóját és Németh Miklós egyetemi hallgató (a későbbi miniszterelnök) ugyancsak négyszer kifejtette a rektorral ellentétes véleményét, újabb és újabb érvekkel gazdagítva, a rektor már nem bírta cérnával és a következő párbeszéd zajlott le:
Rektor: Hát ide figyeljen Németh elvtárs! Magukat mint egyetemi hallgatókat én hoztam be az egyetemi tanácsba! Nekem köszönhetik, hogy itt vannak. De ha maga itt nekem állandóan kötözködik, én magukat innét (nagy kézmozdulattal az ajtóra mutatva) kizavarom.
Németh Miklós: Szabó elvtárs! Maga egy demokratikus diktátor!
És a vizsgák?
Dr. Kuntner Róbert
Számvitel (1948-49)
Erősen szivarozott. Diákkörökben az a hír járta, ha vizsgáztatás közben kialudt a szivarja, kirúgta a hallgatót. De mert sohasem égett, így folyamatosan rúgta ki őket. Eképpen:
Professzor: „Mikor égett le a szenci kolostor?*"
Hallgató: „... Nem értem a kérdést, Professzor úr."
Professzor: „Mikor égett le a szenci kolostor?"
Hallgató: ... hallgatott.
Professzor: „Ez általános műveltségi kérdés! Elégtelen, jöjjön legközelebb."
Hallgató: Morogva, fogcsikorgatva el ...
Professzor: „Magának is Kolléga Úr!"
Dr. Fülei Szántó Endre
Magánjog (1949/50)
Idősebb professzor volt. Lassan, tagoltan, sajátos hangsúlyokkal, jól jegyzetelhetően beszélt.
„Figyelj gyermek, a hátsó régiókban* is érdekes a téma. Úgy hallom, hogy a MEFESZ-úrak** ott hátul zsugáznak. Ez kérem helytelen."
„... A Duna-parton sétáltam egyszer, s láttam, amint a méh-család a fa ágára rakódik. Ágaskodott bennem a jogérzék, vajon kinek a tulajdonát képezi?"
„... Nehogy azt gondolják a hölgyek és urak, ha valaki szeretője fülébe bülbül szavakkal szépeket mond, hogy annak jogi alapja van. Nincs! De az eljegyzés jogtényének beállta után a vőlegény ha visszalép, úgy a menyasszonyt állagának sérelme nélkül jogbirtokába visszaszolgáltatni köteles."
Dr. Szamel Lajos
Közigazgatási jog (1949/50)
Akkor még adjunktus volt és beugrott néha-néha előadásokat tartani a professzor akadályoztatása idején.
„... A községi jegyző addig maradhat állásban, míg idegen halott temetésén fel nem röhög, vagy lakodalomban ezüstkanalat nem lop – vagyis élete végéig."
Felfogások a statisztika tudományról
Dr. Theisz Ede
Általános statisztika (1949-50)
Modern statisztikát tanított. Nagy viták folytak akkor a statisztika tárgyáról és oktatásáról Egyetemünkön. Sajnos, e viták végeredményeként távoznia kellett a Jogi Karra.
„A statisztika kérem a kvantitatív relációk logikája... Azért a számokkal vigyázni kell. Még a '30-as években egyik amerikai egyetem évkönyvében az jelent meg, hogy a hallgatónők 30%-a tanársegédhez ment feleségül az elmúlt tanévben. Később kiderült, hogy a szóban forgó fakultáson 3 nő tanult és egy valóban tanársegédhez ment férjhez."
Péter György
Gazdaságstatisztika (1950-51)
Egy időben a KSH elnöke is volt. A hazai reform-közgazdasági gondolkodás egyik elindítója.
„... A statisztikához a négy alapművelet is elegendő. Sőt, néha sok is!"
Berei Andor
Népgazdaság tervezése (1950-51)
Kalandos élete volt. Pl. ejtőernyővel ledobták ellenséges területre és utána tériszonya lett. Őszinte hangvételű önéletrajzi írását ma is szívesen elolvasnám, de ilyet sohasem írt meg. Mindig részletes vázlatról beszélt, s azt közben szorosan a szeme előtt tartotta (ha felnézett az évfolyamra, tériszonya miatt megszédült és az asztalba kellett kapaszkodnia). A nemzetközi eszmeáramlatokba ágyazva tartotta előadásait, analitikusan körüljárva a témákat, részletesen ismertetve és elemezve a különböző országok terveinek számszerű előirányzatait, amelyeket vizsgán számon is kért, de kissé unalmasan beszélt.
„... A terv számok nélkül olyan, mint az emberi test csontváz nélkül."
Mindig félórás késéssel érkezett (úgy véltük, hogy mint külügyminiszterhelyettes újabb tiltakozó jegyzéket vitt a Jugoszláv Követségre), és félórával tovább beszélt. Így a menzások ebédje sokáig veszélyben forgott. Egy alakalommal azonban meglepő élénkséggel, szellemesen tartotta előadását. Óra után docensének bevallotta, hogy tévedésből egy másutt, estére meghirdetett, más témájú előadás vázlatát hozta el. S hogy ne legyen feltűnő, azt is folyamatosan lapozgatta, de valójában vázlat nélkül, szabadon beszélt.
Dr. Szabó Kálmán egyetemi tanár
Politikai gazdaságtan
Már egyetemi hallgató korában kiemelkedett társai közül az elméleti kérdések iránti fogékonyságával. De mondanivalóját néha kissé komplikáltan adta elő.
Mint az Egyetem rektora, mélyreható oktatási reform-folyamatokat indított el. Elkezdte a közgazdaságtudományi és egyetemi tradíciók ápolását szobrok felállításával és a korábbi rektorok képeinek a tanácsteremben való kifüggesztésével. Komolyan hitt az egyetemi demokrácia fontosságában. Ennek keretében – valószínűleg –, régi NÉKOSZ emlékei alapján is – kezdeményezte egy szabadelvű, elméleti viták iránt fogékony szakkollégium (Rajk László kollégium) létrehivását. Az ő nevéhez fűződik az egyetemi hallgatók egyetemi tanácsba való bekerülése is. Ez utóbbit illetően a kisördög azonban őt is megviccelte. Miután egy napirendi pont után négyszer kifejtette véleményét, újabb és újabb érvekkel gazdagítva mondanivalóját és Németh Miklós egyetemi hallgató (a későbbi miniszterelnök) ugyancsak négyszer kifejtette a rektorral ellentétes véleményét, újabb és újabb érvekkel gazdagítva, a rektor már nem bírta cérnával és a következő párbeszéd zajlott le:
Rektor: Hát ide figyeljen Németh elvtárs! Magukat mint egyetemi hallgatókat én hoztam be az egyetemi tanácsba! Nekem köszönhetik, hogy itt vannak. De ha maga itt nekem állandóan kötözködik, én magukat innét (nagy kézmozdulattal az ajtóra mutatva) kizavarom.
Németh Miklós: Szabó elvtárs! Maga egy demokratikus diktátor!
És a vizsgák?
Dr. Kuntner Róbert
Számvitel (1948-49)
Erősen szivarozott. Diákkörökben az a hír járta, ha vizsgáztatás közben kialudt a szivarja, kirúgta a hallgatót. De mert sohasem égett, így folyamatosan rúgta ki őket. Eképpen:
Professzor: „Mikor égett le a szenci kolostor?*"
Hallgató: „... Nem értem a kérdést, Professzor úr."
Professzor: „Mikor égett le a szenci kolostor?"
Hallgató: ... hallgatott.
Professzor: „Ez általános műveltségi kérdés! Elégtelen, jöjjön legközelebb."
Hallgató: Morogva, fogcsikorgatva el ...
Professzor: „Magának is Kolléga Úr!"
