Megy a gőzős, megy a gőzős...
Az óvodában sokszor játszottunk vonatosdit.
Elől ment a mozdony, mindig sípolt, utána egymás vállát fogva a kocsik. Tudtuk, hogy alattunk kanyarog a sín, és hogy aki jegy nélkül száll fel, azt a kalauz megbünteti.
Azután iskolába jártunk, megtanultunk írni, olvasni, nem játszottunk már vonatosdit, viszont megtanultuk, hogyan hajtja a gőz a mozdonyt, meg a hajót, anyukánk már gyakrabban ültetett fel bennünket a vonatra, kirándulni jártunk, meg felutaztunk a nagynénihez Budapestre, villamosoztunk, földalattiztunk.
Teltek az évek, a gőzösöket lassan felváltják a Dieselek és a villamosvasút-vonalak, mi pedig sikeres felvételi vizsga után egyetemre kerültünk, és igyekszünk elsajátítani a közgazdasági gondolkodást.
Azért nem árt még egyszer tisztázni néhány dolgot, hátha a sok iskola, vagy netán az ÉLET mégsem adott volna kellő alapot.
Vegyük elő a Közlekedés és fuvar c. könyvet, lapozzuk fel. Hallgassuk meg, mit mond a szakképzett óvó néni:
„A vasúti pálya nemcsak alátámasztja és nyomvonalszerűen vezeti a rajta közlekedő járműveket, hanem mechanikus kapcsolattal kényszerpályán vezeti azokat. Tehát a vasúti járművek kötött pályán közlekednek."
(4. oldal.)
Azt is megtudjuk, hogy a közutak „két oldalán padkasáv helyezkedik el, és ez figyelmezteti a vezetőt, hogy letért a pályáról." (10. oldal. Azt ugyan nem írja, hogy ilyenkor rendszerint már késő.)
Nem akarok a szakzsargon kínos mondatszerkesztéseiről vagy szavairól (az autó kereke pl. légfúvott gumiabroncs) sokat írni, erről olyan sok helyen vitatkoznak, de azért bemutatok még néhány részt a könyvből.
„A vízi közlekedés pályája a Föld felszínén elhelyezkedő víz felszine." (11. oldal.)
„Felsőfolyásban a víz hordalékot ragad magával medréből, az alsófolyásban lerakja hordalékát, a középsõ folyásban pedig mindkettőt csinálja." (11. oldal.)
„A hajó mint építmény két lényegesen különböző szerepű részből áll. Az egyik a hajótest, ez valósítja az úszás követelményét, a másik a felépítmény ez rendeltetésszerűen sosem merül a vízbe." (12. oldal.)
„Az elfuvarozási munkafázisban a közlekedési vállalat szerepe csak akkor lép előtérbe, ha az elfuvarozásról a közlekedési vállalat gondoskodik." (28. oldal.)
„... ha nincsenek csomagolva, egyáltalán nem fuvarozhatók (pl. a folyadékok, vagy olyanok, amelyek természetük miatt a teljes vagy részleges elvesztés vagy sérülés veszélyének vannak kitéve, vagy pedig más árukban, személyekben és üzemi berendezésekben kárt okozhatnak)." (37. oldal.)
Kicsit vad lesz a szöveg!
Vigyázat!
„A rakodási művelet szorosan vett terjedelme az áru járműre helyezésével kapcsolatos mozgatás kezdetétől az árunak a járművön történő biztonságos és szabályos elhelyezéséig, illetve a járműről történő eltávolítás kezdetétől a kirakott járművön kívüli elhelyezéséig tart. Az elsőt felrakásnak, berakásnak, megrakásnak, töltésnek, a másodikat lerakásnak, kirakásnak, ürítésnek szokták nevezni. Szükségesnek tartjuk már itt megjegyezni, hogy a rakodási művelet az árufuvarozási láncolat tagja (láncszeme)." (41. oldal.)
És végül.
„... az átvevő a fuvarozási szerződés megkötése folytán közvetlen jogot szerez arra, hogy az áru kiszolgáltatását a rendeltetési állomáson követelhesse. Ennek a jognak az érvényesítése azonban nem lehetséges rögtön az áru feladása után, hanem a fuvarozónak időt kell adni arra, hogy az árut a kívánt helyre elvigye." (51. oldal.)
Elől ment a mozdony, mindig sípolt, utána egymás vállát fogva a kocsik. Tudtuk, hogy alattunk kanyarog a sín, és hogy aki jegy nélkül száll fel, azt a kalauz megbünteti.
Azután iskolába jártunk, megtanultunk írni, olvasni, nem játszottunk már vonatosdit, viszont megtanultuk, hogyan hajtja a gőz a mozdonyt, meg a hajót, anyukánk már gyakrabban ültetett fel bennünket a vonatra, kirándulni jártunk, meg felutaztunk a nagynénihez Budapestre, villamosoztunk, földalattiztunk.
Teltek az évek, a gőzösöket lassan felváltják a Dieselek és a villamosvasút-vonalak, mi pedig sikeres felvételi vizsga után egyetemre kerültünk, és igyekszünk elsajátítani a közgazdasági gondolkodást.
Azért nem árt még egyszer tisztázni néhány dolgot, hátha a sok iskola, vagy netán az ÉLET mégsem adott volna kellő alapot.
Vegyük elő a Közlekedés és fuvar c. könyvet, lapozzuk fel. Hallgassuk meg, mit mond a szakképzett óvó néni:
„A vasúti pálya nemcsak alátámasztja és nyomvonalszerűen vezeti a rajta közlekedő járműveket, hanem mechanikus kapcsolattal kényszerpályán vezeti azokat. Tehát a vasúti járművek kötött pályán közlekednek."
(4. oldal.)
Azt is megtudjuk, hogy a közutak „két oldalán padkasáv helyezkedik el, és ez figyelmezteti a vezetőt, hogy letért a pályáról." (10. oldal. Azt ugyan nem írja, hogy ilyenkor rendszerint már késő.)
Nem akarok a szakzsargon kínos mondatszerkesztéseiről vagy szavairól (az autó kereke pl. légfúvott gumiabroncs) sokat írni, erről olyan sok helyen vitatkoznak, de azért bemutatok még néhány részt a könyvből.
„A vízi közlekedés pályája a Föld felszínén elhelyezkedő víz felszine." (11. oldal.)
„Felsőfolyásban a víz hordalékot ragad magával medréből, az alsófolyásban lerakja hordalékát, a középsõ folyásban pedig mindkettőt csinálja." (11. oldal.)
„A hajó mint építmény két lényegesen különböző szerepű részből áll. Az egyik a hajótest, ez valósítja az úszás követelményét, a másik a felépítmény ez rendeltetésszerűen sosem merül a vízbe." (12. oldal.)
„Az elfuvarozási munkafázisban a közlekedési vállalat szerepe csak akkor lép előtérbe, ha az elfuvarozásról a közlekedési vállalat gondoskodik." (28. oldal.)
„... ha nincsenek csomagolva, egyáltalán nem fuvarozhatók (pl. a folyadékok, vagy olyanok, amelyek természetük miatt a teljes vagy részleges elvesztés vagy sérülés veszélyének vannak kitéve, vagy pedig más árukban, személyekben és üzemi berendezésekben kárt okozhatnak)." (37. oldal.)
Kicsit vad lesz a szöveg!
Vigyázat!
„A rakodási művelet szorosan vett terjedelme az áru járműre helyezésével kapcsolatos mozgatás kezdetétől az árunak a járművön történő biztonságos és szabályos elhelyezéséig, illetve a járműről történő eltávolítás kezdetétől a kirakott járművön kívüli elhelyezéséig tart. Az elsőt felrakásnak, berakásnak, megrakásnak, töltésnek, a másodikat lerakásnak, kirakásnak, ürítésnek szokták nevezni. Szükségesnek tartjuk már itt megjegyezni, hogy a rakodási művelet az árufuvarozási láncolat tagja (láncszeme)." (41. oldal.)
És végül.
„... az átvevő a fuvarozási szerződés megkötése folytán közvetlen jogot szerez arra, hogy az áru kiszolgáltatását a rendeltetési állomáson követelhesse. Ennek a jognak az érvényesítése azonban nem lehetséges rögtön az áru feladása után, hanem a fuvarozónak időt kell adni arra, hogy az árut a kívánt helyre elvigye." (51. oldal.)
