Kicsi leánykoromtól kezdve nagyon szerettein tanulni, de csak a felszabadulás tette lehetővé, hogy gondolhattam egyetemi továbbtanulásra. Építészmérnök akartam lenni. Fel is vettek a József Nádor Műszaki Egyetem építészmérnöki karára. 1946 tavaszán résztvettem a Magyar Kommunista Pártnak azon a pártiskoláján, ahol felkészítették a fiatal kommunista aktívákat az egyetemista ifjúságmegnyerésére, a marxista egyetemek létrehozására folytatott harcra. Mindezek közrejátszottak abban, hogy 1946-ban átiratkoztam az egyetem közgazdasági karára.
Telve a társadalmi kérdések megismerése iránti vágytól léptem be az első előadásra, ahol dr. Báró Kaas Albert az alkotmánytan keretében a ,,Magyar királyi korona. taná”-ra okította hallgatóit. Báró Kaas Albert főrendiházi tag volt és a katolikus klérus egyik leghívebb embere. A tárgy keretében kizárólag a szentkorona kérdésével foglalkozott, a legmodernebb alkotmányiam műnek pedig a Verbőczy féle Tripartitumot tekintette. Igen alapos ember volt, egyszer úgy osztályozta le az évfolyam dolgozatait, hogy feldobta a levegőbe és amelyek az íróasztalára estek azok átmentek, a többiek megbuktak. Én nem vártam meg hova esik az enyém, hanem boldogan menekültem az 1945 szeptemberében létrehozott marxista közgazdaságtudományi egyetemre, ahol Rudas László, Friss István, Berei Andor és Nagy Tamás elvtársakat volt szerencsém hallgatni és hamarosan elfelejtettem azt a néhány szót is amelyik dr. Báró Kaas Albert előadásaiból véletlenül rám ragadt.
Telve a társadalmi kérdések megismerése iránti vágytól léptem be az első előadásra, ahol dr. Báró Kaas Albert az alkotmánytan keretében a ,,Magyar királyi korona. taná”-ra okította hallgatóit. Báró Kaas Albert főrendiházi tag volt és a katolikus klérus egyik leghívebb embere. A tárgy keretében kizárólag a szentkorona kérdésével foglalkozott, a legmodernebb alkotmányiam műnek pedig a Verbőczy féle Tripartitumot tekintette. Igen alapos ember volt, egyszer úgy osztályozta le az évfolyam dolgozatait, hogy feldobta a levegőbe és amelyek az íróasztalára estek azok átmentek, a többiek megbuktak. Én nem vártam meg hova esik az enyém, hanem boldogan menekültem az 1945 szeptemberében létrehozott marxista közgazdaságtudományi egyetemre, ahol Rudas László, Friss István, Berei Andor és Nagy Tamás elvtársakat volt szerencsém hallgatni és hamarosan elfelejtettem azt a néhány szót is amelyik dr. Báró Kaas Albert előadásaiból véletlenül rám ragadt.