1959-ben és 1960-ban jegyzet sajtóhiba-pályázatot hirdetett a KÖZGAZDÁSZ. A beérkezett pályázatokból közlünk most egy csokrot:
...Tekintettel a vér nagyobb bomlékonyságára a DÖGŐRÖK gyorsabban romlanak, mint a vágott állatok bőre, (Belker. áruismeret, 19. oldal.)
Dilemmánk: a gyártási folyamat során a őröket vagy az bőröket készítik ki?
Az építőipari vállatoknál is a fogyóeszközök finanszirozása éves illetve a negyedéves gondolkodási terv alapján történik. (Költségvetési és népgazdasági ágak pénzügyei, 1. füzet, 64. o.)
Így már érthető, hogy minek köszönhetik az építőipari vállalatok élenjáró szerepüket gazdasági életünkben.
Állatállomány növekedése tagok belépése esetén. Dolgozó parasztságunk mindinkább felismeri a közös gazdálkodás fölényét, és egyre többen lépnek be a termelőszövetkezetekbe... (Mezőgazdasági könyvvitel, 90. o.)
A lakás ugyanis az az egység, mely a legkisebb társadalmi közösség, a család elhelyezésére szolgál. (Népgazd. terv., 303. o.)
Ezt azért jó tudni.
Kanyarogjunk most vissza az osztrák iskolához. (Elm. tört. II., 50.o.)
Felhívás keringőre?
E vállalatok tényleges értéke jelentősen nagyobb, mint kimutatott értékük. Amerikai becslés szerint hivatalos értékük több száz százalékkal alatta marad a tényleges értéküknek. (Korunk kapitalizmusa I., 112. o.)
Vagy az amerikai becslés volt túlságosan forradalmi, vagy nálunk halad a százalékszámítás túlságosan lassan. Lehet, hogy több száz százalékkal el vagyunk maradva?
Erzsébet királynő, akit a polgári történetírás szűznek nevez... (A kapitalizmus politikai gazdaságtana I., 101. o.)
Jellemző a polgári történetírók tudománytalanságára, hogy ennél a kérdésnél is megrekedtek a felszínen, ahelyett, hogy a lényegbe hatoltak volna.
...Tekintettel a vér nagyobb bomlékonyságára a DÖGŐRÖK gyorsabban romlanak, mint a vágott állatok bőre, (Belker. áruismeret, 19. oldal.)
Dilemmánk: a gyártási folyamat során a őröket vagy az bőröket készítik ki?
Az építőipari vállatoknál is a fogyóeszközök finanszirozása éves illetve a negyedéves gondolkodási terv alapján történik. (Költségvetési és népgazdasági ágak pénzügyei, 1. füzet, 64. o.)
Így már érthető, hogy minek köszönhetik az építőipari vállalatok élenjáró szerepüket gazdasági életünkben.
Állatállomány növekedése tagok belépése esetén. Dolgozó parasztságunk mindinkább felismeri a közös gazdálkodás fölényét, és egyre többen lépnek be a termelőszövetkezetekbe... (Mezőgazdasági könyvvitel, 90. o.)
A lakás ugyanis az az egység, mely a legkisebb társadalmi közösség, a család elhelyezésére szolgál. (Népgazd. terv., 303. o.)
Ezt azért jó tudni.
Kanyarogjunk most vissza az osztrák iskolához. (Elm. tört. II., 50.o.)
Felhívás keringőre?
E vállalatok tényleges értéke jelentősen nagyobb, mint kimutatott értékük. Amerikai becslés szerint hivatalos értékük több száz százalékkal alatta marad a tényleges értéküknek. (Korunk kapitalizmusa I., 112. o.)
Vagy az amerikai becslés volt túlságosan forradalmi, vagy nálunk halad a százalékszámítás túlságosan lassan. Lehet, hogy több száz százalékkal el vagyunk maradva?
Erzsébet királynő, akit a polgári történetírás szűznek nevez... (A kapitalizmus politikai gazdaságtana I., 101. o.)
Jellemző a polgári történetírók tudománytalanságára, hogy ennél a kérdésnél is megrekedtek a felszínen, ahelyett, hogy a lényegbe hatoltak volna.
Halász Géza karikatúrája
|
– Hova, hova Piroska?
– Ide a 359-es terembe. – A nagyanyád térdekalácsát mész te oda! |
Ugyanúgy „szennyet és vért" izzadt a tőke minden pólusából Amerikában, mint Európában vagy egyebütt. (Korunk kapitalizmusa II. kötet 33. o.)
Ha minden pólusából izzadt, akkor is legfeljebb kettőből tudta csinálni. Persze a pólusból verejtéket stb. kitermelni így is nagy mutatvány.
„Több kolhoz közösen létesít iskolákat, kórházakat és vállalatokat, amelyek a kolhoztermelés termékeit dolgozzák fel." (Szoc. polgazd. IV. füzet 16. o.)
Utána a feldolgozott termékeket a kolhozok értékesítik... A korházakból például a temetkezési vállalatnak...
„... ennek keretében fellépnek ellenmondások, melyeket a gyakorlatban a helyes gazdasági politika valósít meg..." (Szoc. polgazd. 3. füzet 98. o.)
Ha önmaguktól is fellépnek, miért kell őket külön megvalósítani? Egyébként pedig a gazdasági politikát az ellentmondások megoldására sokkal hasznosabb lenne felhasználni.
„A kapitalizmus megdöntése után kialakuló új társadalmi-gazdasági alakulatnak a kommunista társadalomnak a szocializmus csak alsó, fejlettebb szakaszát képezi." (Szoc. polgazd. 4. füzet 3. o.)
Íme az inverz kommunizmus.
„Ezért itt sokkal jellemzőbb az össztársadalmi munka, tehát a holdmunkaráfordításokat is figyelembe vevő mutatószám alkalmazása." (Ipargazdaságtan VIII. fejezet, 59. o.)
A mondat évszázadokkal megelőzi korát. Egyszer talán semmi különöset nem találunk majd ezekben az új, ma még szokatlan fogalmakban.
„A vas tartóssága, egyenletes, azonos zamata és könnyebb köpülhetősége érdekében a pasztőrözött tejszínt érlelik." (Külkereskedelmi áruismeretek, mezőgazdaság, 55. o.)
Furcsa vas lehet ez.
„Friss gyümölcsöt és főzelékfélét csak rezonálisan lehet értékesíteni." (Külkereskedelmi áruismeret, mezőgazdaság, 81. o.)
Szezonálisan még elképzelhetőbb.
„Öt év alatt 150 millió négyzetkilométernyi lakás (kb. 8 millió szoba) épült ..." (Tudományos szocializmus III. 33. o.)
Vagyis egy szoba területe átlagosan 1 875 000 négyzetméter, vagy ha a szobák száma megbízhatatlan adat, akkor a Szovjetunió minden talpalatnyi helyét beépítve öt év alatt az egész ország egyetlen hétemeletes épületté vált volna. (Falak nélkül)
„Az összes népesség 58 százaléka munkaképes korú (15-19 éves) férfiakból és (15-55 éves) nőkből áll." (Magyarország gazdaságföldrajza 47. o.)
Hát lehet egy ilyen statisztikai adat mellett a férfinem felsőbrendűségét hirdetni?
A községi tenyészetekben az elpusztult apaállatokat azzal pótolták, amivel éppen lehetett. (Magyarország gazdaságföldrajza, 161. o.)
Végül néhány szemelvény az Általános és ágazati gazdasági földrajzkönyvből:
„De semmiféle kelet-nyugati vagy észak-déli irányban húzódó hegység nem befolyásolja és nem befolyásolhatja az osztályharcot, a termelési viszonyokat." (32. o.)
No, de mi van akkor, ha a hegység északkeleti-délnyugati irányban húzódik?
„Tíz év alatt a fogyasztott hús kivitele megötszöröződött."(138. o.)
És vajon ki fogja elfogyasztani a fogyasztott húst?
Ugyancsak a földrajzkönyv 174-175. oldalán található „Taivan, Tajwan, Taiwan" változatok mellé javasoljuk még a Talyvan, Tajjwan stb. lineáris kombinációkat is.
„A Szovjetunió a világ harmadik, a legnagyobb kukorica termelője." (243. o.)
Végül is melyik? Az első vagy a harmadik? És ha a legnagyobb kukoricát a Szovjetunió termeli, azt is jó lenne tudni, hányadik helyen áll a kukoricatermesztésben?
„A FAO adatai szerint a világ fafogyasztása fejenként 1 m3." (309. o.)
Hmm, milyen étvágy!
(Korea)"A természeti gazdagság ellenére is azonban az ország társadalmi termelési viszonyainak elmaradottsága, a külső elnyomás, a gazdasági, politikai és kulturális téren elnyomott országgá tette." (183. o.)
Zseniális meglátás! A külső elnyomás elnyomott országgá tette Koreát. Újszerű viszont, hogy elmaradottsága is elnyomottá tette.
„A Gobi, az egyik legnagyobb belső-ázsiai pusztaság..., melynek területén az MNK és a Koreai Népköztársaság osztódik..." (191. o.)
Ejnye, ejnye! Még szerencse, hogy nem a Magyar Népköztársaságról van szó.
„Egyiptomban időnként programokat rendeztek a zsidók, görögök, núbiaiak ellen." (265. o.)
És a programok összefoglaló neve bizonyára Egyiptomi Ünnepi Játékok volt.
„A legtöbb közép-keleti országban, így Szau-Arábiában, Jordániában stb. még teljesen feudális viszonyokat találunk. Más országokban pl. Iránban, Jordániában az erősödő nemzeti burzsoázia igyekszik magához ragadni a vezetést." (165. o.)
A dialektika új tétele: a más és ugyanaz egysége.
Valami közgazdász betegségnek hangzik a jegyzet 28. oldalán olvasható „keri-beri", bár nincs bővebben tárgyalva.
Ha minden pólusából izzadt, akkor is legfeljebb kettőből tudta csinálni. Persze a pólusból verejtéket stb. kitermelni így is nagy mutatvány.
„Több kolhoz közösen létesít iskolákat, kórházakat és vállalatokat, amelyek a kolhoztermelés termékeit dolgozzák fel." (Szoc. polgazd. IV. füzet 16. o.)
Utána a feldolgozott termékeket a kolhozok értékesítik... A korházakból például a temetkezési vállalatnak...
„... ennek keretében fellépnek ellenmondások, melyeket a gyakorlatban a helyes gazdasági politika valósít meg..." (Szoc. polgazd. 3. füzet 98. o.)
Ha önmaguktól is fellépnek, miért kell őket külön megvalósítani? Egyébként pedig a gazdasági politikát az ellentmondások megoldására sokkal hasznosabb lenne felhasználni.
„A kapitalizmus megdöntése után kialakuló új társadalmi-gazdasági alakulatnak a kommunista társadalomnak a szocializmus csak alsó, fejlettebb szakaszát képezi." (Szoc. polgazd. 4. füzet 3. o.)
Íme az inverz kommunizmus.
„Ezért itt sokkal jellemzőbb az össztársadalmi munka, tehát a holdmunkaráfordításokat is figyelembe vevő mutatószám alkalmazása." (Ipargazdaságtan VIII. fejezet, 59. o.)
A mondat évszázadokkal megelőzi korát. Egyszer talán semmi különöset nem találunk majd ezekben az új, ma még szokatlan fogalmakban.
„A vas tartóssága, egyenletes, azonos zamata és könnyebb köpülhetősége érdekében a pasztőrözött tejszínt érlelik." (Külkereskedelmi áruismeretek, mezőgazdaság, 55. o.)
Furcsa vas lehet ez.
„Friss gyümölcsöt és főzelékfélét csak rezonálisan lehet értékesíteni." (Külkereskedelmi áruismeret, mezőgazdaság, 81. o.)
Szezonálisan még elképzelhetőbb.
„Öt év alatt 150 millió négyzetkilométernyi lakás (kb. 8 millió szoba) épült ..." (Tudományos szocializmus III. 33. o.)
Vagyis egy szoba területe átlagosan 1 875 000 négyzetméter, vagy ha a szobák száma megbízhatatlan adat, akkor a Szovjetunió minden talpalatnyi helyét beépítve öt év alatt az egész ország egyetlen hétemeletes épületté vált volna. (Falak nélkül)
„Az összes népesség 58 százaléka munkaképes korú (15-19 éves) férfiakból és (15-55 éves) nőkből áll." (Magyarország gazdaságföldrajza 47. o.)
Hát lehet egy ilyen statisztikai adat mellett a férfinem felsőbrendűségét hirdetni?
A községi tenyészetekben az elpusztult apaállatokat azzal pótolták, amivel éppen lehetett. (Magyarország gazdaságföldrajza, 161. o.)
Végül néhány szemelvény az Általános és ágazati gazdasági földrajzkönyvből:
„De semmiféle kelet-nyugati vagy észak-déli irányban húzódó hegység nem befolyásolja és nem befolyásolhatja az osztályharcot, a termelési viszonyokat." (32. o.)
No, de mi van akkor, ha a hegység északkeleti-délnyugati irányban húzódik?
„Tíz év alatt a fogyasztott hús kivitele megötszöröződött."(138. o.)
És vajon ki fogja elfogyasztani a fogyasztott húst?
Ugyancsak a földrajzkönyv 174-175. oldalán található „Taivan, Tajwan, Taiwan" változatok mellé javasoljuk még a Talyvan, Tajjwan stb. lineáris kombinációkat is.
„A Szovjetunió a világ harmadik, a legnagyobb kukorica termelője." (243. o.)
Végül is melyik? Az első vagy a harmadik? És ha a legnagyobb kukoricát a Szovjetunió termeli, azt is jó lenne tudni, hányadik helyen áll a kukoricatermesztésben?
„A FAO adatai szerint a világ fafogyasztása fejenként 1 m3." (309. o.)
Hmm, milyen étvágy!
(Korea)"A természeti gazdagság ellenére is azonban az ország társadalmi termelési viszonyainak elmaradottsága, a külső elnyomás, a gazdasági, politikai és kulturális téren elnyomott országgá tette." (183. o.)
Zseniális meglátás! A külső elnyomás elnyomott országgá tette Koreát. Újszerű viszont, hogy elmaradottsága is elnyomottá tette.
„A Gobi, az egyik legnagyobb belső-ázsiai pusztaság..., melynek területén az MNK és a Koreai Népköztársaság osztódik..." (191. o.)
Ejnye, ejnye! Még szerencse, hogy nem a Magyar Népköztársaságról van szó.
„Egyiptomban időnként programokat rendeztek a zsidók, görögök, núbiaiak ellen." (265. o.)
És a programok összefoglaló neve bizonyára Egyiptomi Ünnepi Játékok volt.
„A legtöbb közép-keleti országban, így Szau-Arábiában, Jordániában stb. még teljesen feudális viszonyokat találunk. Más országokban pl. Iránban, Jordániában az erősödő nemzeti burzsoázia igyekszik magához ragadni a vezetést." (165. o.)
A dialektika új tétele: a más és ugyanaz egysége.
Valami közgazdász betegségnek hangzik a jegyzet 28. oldalán olvasható „keri-beri", bár nincs bővebben tárgyalva.
