Országszerte befejeződtek a vetési munkálatok, már csak a számvetések ideje maradt hátra. Most, év végéhez közeledve, mi is vessünk egy pillantást a közelmúltba, mi történt az elmúlt néhány hónapban? Törekszünk a rövidségre, s ha nem mindig lényeges dolgokat emelünk ki, a hiba nem a mi készülékünkben van.
Szeptember közepe: Rektorunk fehér farmerben, kezében sörnyitóval, megnyitotta a tanévet. A tanév csikorogva, egyes pontjain recsegve-ropogva, megnyílt. Szakértők megvizsgálták az elavult vaspántokat, s úgy határoztak: Képzési rendszerünket korszerűsíteni fogják. Egyébként derűs, napos idő volt, úgyhogy ezt a kérdést elnapolták. Szeptember vége: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok. Egy nappal később: Többen a szemüket is kinyitották, ezek közül némelyek különböző kutatóintézetek felé kacsintgattak, mások ittmaradtak az egyetemen. Megnyílt a TDK, amely tavaly óta annyit fejlődött, hogy nem is tudtuk lemérni. Október eleje: A karok szüretelni mentek, a fejek itthon maradtak. A szüret jó hangulatban zajlott le, a Dunáról ugyanaz még nem mondható el. Az egyetemi rádió bemondta, hogy megalakult az egyetemi rádió. Még később: Kártya- és bűnbarlangok nyíltak a zsibongóban. Az egyetem vezetősége támogatta a kártyásokat (ha már nagyon berúgtak). Néhányan megvédték a diplomájukat, s elképedve vették észre: Kint vannak az életben. Október vége: Megnyílt a klub. Műsor, büfé egyelőre nincs, de a lényeg: van klub. November elejétől valamivel a közepén túl: Megalakult a Szemetelők klubja. Jelszavuk: Szemet szemét! A klubkoordinációs bizottság – időközben ez is megalakult – bevonta hatása alá ezt a klubot is. A hatás nem maradt el. November vége: A kártyások közé árulók furakodtak. Többeknek kártya helyett diplomát osztottak. Az illetők fanyalodva bár, de elfogadták, s hasonlóságok után kutatva felfedezték: Míg a kártya harminckét lapos, egy hónap általában harmincegy napos, munkanapok száma: 25. Ezután elmentek dolgozni. Egy hét múlva: a MI szerkesztője elismerően nyilatkozott a Közgazdászról, s véleményét úton-útfélen hangoztatta. MI is ezen a véleményen vagyunk, csak még nem vagyunk elég kritikusak. Másfél órával később feloszlottak a kártyaklubok, egykori tagjaik most békés sakkozással töltik idejüket, néhányan kockáznak, de ők már semmit sem kockáztatnak. 
December eleje: Többen idegorvosoz mentek, arra panaszkodtak, hogy állandóan lépéseket hallanak. Az orvos megvizsgálta őket, s megállapította, észrevételeik jogosak: Közeledik a vizsgaidőszak. Egyesek elővizsgáznak, mások utóvizsgáznak. Ízlések és pofonok...
December közepe: Lásd mint fent. Ezt követően: Filmet látunk. Egy ember jön felénk, végtelen országúton. Van benne valami furcsa. Ahogy közeledik, egyre kisebb lesz. Mire ideér, már alig látjuk. Közben zene szól. Mi ez a zene, kérdezzük? Elmosolyodik. A jövő zenéje, mondja. December vége: Vége. Minden kedves olvasónknak boldog, mozgalmas – mozgalmi – új évet kívánunk. |
|
