A POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTAN TÖRTÉNETE
D) Smidt Ádám* közgazdaságtani jegyzetei
1. Általános jellemzés
a) Jelentősége
Smidt Ádám a marxizmus egyik legjelentősebb forrása, aki nézeteivel messze túllépett Petin. Könyvünk szűkre szabott terjedelme miatt az alábbiakban csupán legjelentősebb és korára a legnagyobb hatást gyakorló nézetei ismertetésére áll módunkban kitérni.
Smidt Ádám a gazdasági élet törvényszerűségeinek érvényre jutásával egy „láthatatlan kéz" (invisible hand, unsichtbare Hand), egy „titokzatos erő" (secretful power, geheimnisvolle Kraft) működését sejtette meglátni, mely kétségtelenül, polgári látókörének, osztályhelyzetéből származó előítéleteinek, a társadalmi gazdaság adott rendszerében elfoglalt helyének korlátait tükrözik sajátos, általános formában. Smidt Ádám lángelméje már korát egy évszázaddal megelőzve, helytelenül látta meg a gazdasági kapcsolatok és a csere kialakulásának rugóit. Élete második felében nézetei a gyakorlat tüzében még jobban kikristályosodtak.
b) Smidt Ádám a munkáról
Gazdasági vizsgálódásait a munkával folytatja. Ez a kérdés már a kameralisták, a szubjektív közgazdaságtan apologetáinak, Bernsteinnek, Wolfgang Amadeus Mozartnak, valamint a XIX. század dereka körül Karl Mengel és Eugen Böhm-Bawerk vezetése alatt kialakuló osztrák iskolások figyelmét is nagymértékben kikerülte. Ezen a területen nagy lépést tett előre Ricardóval, Say-vel és Jean Charles Sismonde de Sismondi (1773-1842)-vel szemben. Mint ismeretes, List a produktív munkát hamisan értelmezi. Produktív munkásnak tekint mindent, ami akár mint felépítményelem, valamiképpen kapcsolódik a termelőerők fejlődéséhez.
c) Smidt Ádám értékelmélete
Jean-Baptiste (kiemelés tőlem) Say be akarja bizonyítani, hogy nem a munka az érték egyetlen létrehozója, a tőkés és a földesúri osztály jövedelme tehát nem a munka által létrehozott érték egy részének az elsajátítása. Az érték dologi burkát tekinti az érték lényegének és azt tartja, hogy a hasznosság ad az árunak értéket.
d) Smidt Ádám a törvényekről
Lenin azt írja: „A tudomány, így a társadalomtudomány is csak akkor tárhat fel törvényeket, csak akkor érthető meg, hogy a társadalmi fejlődés törvényszerű folyamat, ha felkutatjuk a különböző jelenségekben az azonosságot, és a jelenségek azonosságában a különbözőséget."
e) Smidt Ádám a munkamegosztásról
Sismondi szerint Say felfogása Rocardo malthusianizmusáról... Bulgakovval szemben Stolzmann... Pettyn túllépve James Mill... Say, Sismondi, Lenin, Ricardo, Marx, Smidt János, Smidt József, Smidt Ábrahám, Smidt Pál... Mátyás, Mihalik...
PRÁGER
1. Általános jellemzés
a) Jelentősége
Smidt Ádám a marxizmus egyik legjelentősebb forrása, aki nézeteivel messze túllépett Petin. Könyvünk szűkre szabott terjedelme miatt az alábbiakban csupán legjelentősebb és korára a legnagyobb hatást gyakorló nézetei ismertetésére áll módunkban kitérni.
Smidt Ádám a gazdasági élet törvényszerűségeinek érvényre jutásával egy „láthatatlan kéz" (invisible hand, unsichtbare Hand), egy „titokzatos erő" (secretful power, geheimnisvolle Kraft) működését sejtette meglátni, mely kétségtelenül, polgári látókörének, osztályhelyzetéből származó előítéleteinek, a társadalmi gazdaság adott rendszerében elfoglalt helyének korlátait tükrözik sajátos, általános formában. Smidt Ádám lángelméje már korát egy évszázaddal megelőzve, helytelenül látta meg a gazdasági kapcsolatok és a csere kialakulásának rugóit. Élete második felében nézetei a gyakorlat tüzében még jobban kikristályosodtak.
b) Smidt Ádám a munkáról
Gazdasági vizsgálódásait a munkával folytatja. Ez a kérdés már a kameralisták, a szubjektív közgazdaságtan apologetáinak, Bernsteinnek, Wolfgang Amadeus Mozartnak, valamint a XIX. század dereka körül Karl Mengel és Eugen Böhm-Bawerk vezetése alatt kialakuló osztrák iskolások figyelmét is nagymértékben kikerülte. Ezen a területen nagy lépést tett előre Ricardóval, Say-vel és Jean Charles Sismonde de Sismondi (1773-1842)-vel szemben. Mint ismeretes, List a produktív munkát hamisan értelmezi. Produktív munkásnak tekint mindent, ami akár mint felépítményelem, valamiképpen kapcsolódik a termelőerők fejlődéséhez.
c) Smidt Ádám értékelmélete
Jean-Baptiste (kiemelés tőlem) Say be akarja bizonyítani, hogy nem a munka az érték egyetlen létrehozója, a tőkés és a földesúri osztály jövedelme tehát nem a munka által létrehozott érték egy részének az elsajátítása. Az érték dologi burkát tekinti az érték lényegének és azt tartja, hogy a hasznosság ad az árunak értéket.
d) Smidt Ádám a törvényekről
Lenin azt írja: „A tudomány, így a társadalomtudomány is csak akkor tárhat fel törvényeket, csak akkor érthető meg, hogy a társadalmi fejlődés törvényszerű folyamat, ha felkutatjuk a különböző jelenségekben az azonosságot, és a jelenségek azonosságában a különbözőséget."
e) Smidt Ádám a munkamegosztásról
Sismondi szerint Say felfogása Rocardo malthusianizmusáról... Bulgakovval szemben Stolzmann... Pettyn túllépve James Mill... Say, Sismondi, Lenin, Ricardo, Marx, Smidt János, Smidt József, Smidt Ábrahám, Smidt Pál... Mátyás, Mihalik...
PRÁGER

Smidt Ádám 1737-ben 14 éves korában egy vámhivatalnok értéktörvénytelen posthumus (lásd tankönyv 71. lap) fiaként született a Kent melletti kis Skóciában, a Themse egy nyomorúságos torkolatában. Idősebbik anyja özvegy Smidt Ádámné gazdag fiziokrata gyerekek egyetlen lánya volt. Később korán meghalt.A kis Ádám hamarosan megnősült és életét már ekkor későbbi feleségéhez, Smidtnéhez kötötte, és élete végéig rányomta bélyegét. Glasgowi tartózkodása alatt rövid könyvecskét írt Enquisi in to the Nature and Causes of the Wealth of Nations címmel. Ezután főleg az ipari forradalom előestélyén működött. Élete végén váratlanul elhunyt.